Végy egy füves repteret, adj hozzá pár profi pilótát , pár forgószárnyas és merevszárnyú kisrepülőt
Hívd meg a Magyar Honvédséget , Lujót , és a Retro Sky Team-et, szerezz egy profi tornyost és egy jó csapatot.
Ezt a vegyületet keverd össze és adj hozzá 17.000 embert. Kész!
Még ha ez ennyire egyszerű is lenne a való életben, de nem…
Abból dolgozunk amink van. Ennek a vegyületnek az alkotóelemeit soroltam fel fentebb. Most megnézzük mi sülhet ki ebből .
A tavalyi év sikerén felbuzdulva , idén is megrendezésre került a Budaörsi repülőnap.
De nézzük, csak meg testközelből az eseményt és annak lebonyolítását valamint a hangulatát is!
A Budaörsi repülőtér az ország legrégebbi, ma is létező kisgépes nemzetközi repülőtere. Régi, központi épülete 1937-ben épült, ipari műemlék. Ma már főként sportrepülőgép-forgalmat bonyolít le. Két füves futópályával rendelkezik (09R/27L 980méter, 09L/27R 750 méter) Itt nem várhatunk hatalmas merevszárnyú utas és teherszállító gépeket ahogyan vadászrepülőket sem. Ebből körvonalazódhat ki az a fogalmi zavar, hogy bizony egy légishow csak ilyen gépekből állhat.
Ennek van-e értelme, és vajon vevők is rá az emberek? A cikk végén kiderül.
Már pénteki nap megkezdődtek az első felkészülések és gyakorló repülések a hétvégi rendezvényre.
Az árusok, büfék szépen sorba emelkedtek ki a terminál előtti beton placcból. A hangár elött gépeket mostak szorgosan , és bizony nagyon lehetett érezni a levegőben, hogy az idei légishow nagyobbat akar szólni mint a múlt évben megrendezett. Ennek ellenére mindenki mosolygott és vidám volt. Lehet ezzel akarták az izgalmat és a feszültséget takargatni.
Bizony egy légiparádé , nagyon nagy munkával és felelősséggel jár. Nem csak a pilóták részéről hanem a szervezők, és a biztonsági emberek részéről egyaránt .Volt szerencsém belelátni, és a biztonsági megbeszélésen is részt venni. Sok embernek sejtelme sincs mi zajlik ilyenkor a háttérben. Mekkora teher nyugszik a szervezők és a légiirányítás vállán. Ezek azok a dolgok amik a színfal mögött zajlanak, és ott is kell hogy maradjanak igazából.
Mik is ezek a felelősségek ?
Nem csak egy meghibásodott repülőgép okozhat bajt. Lehet egy vihar egy rosszullét bármi ami negatívan befolyásolhat egy ilyen rendezvényt. Bizony ha egy ilyen volumenű tömeg nincs megfelelően kezelve abból komoly bajok lehetnek. Szerencsére a rendezvényen egy nagyon profi csapattal dolgozhattam és fotózhattam , igy első kézből mondhatom, itt teljes mértékben maximálisan , biztonságosan megtervezett rendezvényről beszélünk.
Megvolt a forgatókönyv az esetleges zivatartevékenységre és akár bármi másra is, de ezzel nem untatnám a kedves olvasót.
Pár gép már a füvön pihent készülve arra, hogy meghódítsa a légteret és a nézők szemeit oda ragasza az égre. A háttérben a mezőgazdasági repülés szerelmeseinek egyik kedvencét egy Kamov KA-26-os forgószárnyast készítettek fel egy igen látványos dinamikus bemutatóra. Táskámat levéve ,elő vettem a fényképezőt , hogy lencsevégre kapjam. A pilóta hamar észrevette mire készülök, és játszi könnyedséggel repült engem körbe. Néha olyan közel engedve hozzám a forgószárnyast, hogy az adrenalin az egész testemben végig szaladt. Fantasztikus látványban lesz részük a nézőknek ,gondoltam magamban ,és kezemmel jeleztem a pilótának, hogy jöhet a következő kör, mert bizony Kamovból soha nem elég …. Miért is érdekes annyira egy Kamov KA-26 ?
Kialakításában különleges, és bizony már nem sokáig láthatjuk Őket az égen….
Kicsit lessük meg azért közelebbről is.
Az 1960-as években a Szovjetunióban, a Kamov tervezőirodában (OKB–938) kifejlesztett koaxiális rotorelrendezésű, dugattyús motoros, könnyű, többcélú helikopter. Sorozatgyártása az Ulan-udei Repülőgépgyárban és a Kumertaui Repülőgépgyárban folyt 1969-től. A gyártását az 1980-as évek közepén fejezték be, addig összesen 816 darab készült belőle. Elsősorban mezőgazdasági szerepkörben alkalmazták, de használták személyszállításra és katonai célra, valamint futár feladatokra is. A helikoptert Magyarországon napjainkban mezőgazdasági munkára (például permetezésre, műtrágyaszórásra) használják.
Az estét megvárva még készítettem róla pár képkockát.
Kamov KA-26 (HA-MPB) esti megvilágításban.
(Az esti képek a Budaörsi reptér által engedélyezett fotózáson készültek!)
A HA-MPB lajstromú forgószárnyast 1977-ben kezdték üzemeltetni polgári célra.
A 42- éves gép játszi könnyedséggel repül mind a mai napig. Ez köszönhető a karbantartóknak akik minden nap szerelik és ápolják.
Kis idő múlva megnézhettük egy keringő keretein belül, ahol a partnere egy Hiller H-23 Raven volt. Néha még fotózni is elfelejtettem, ahogy figyeltem őket a levegőben.
A HA-MIG lajstromot viselő gép 1997-ben lett üzembe helyezve. A három üléses gép , az USA-ban készült. Eredetileg a hadsereg számára , mint könnyű megfigyelő helikopter. A seregben a Gyilkos Hiller gúnynevet ragasztották a típusra. 
Hiller H-23 Raven (HA-MIG)
(Égi balett)
A Szombati nap már élseben megy, gondoltam és leheveredtem a fűre, hogy egy kicsit „szabad” szemmel is nézzem őket. (Ott a szombat-vasárnap fotozásra )
Az este reptéren ért végül , amit annyira nem bántam , hisz hoztam magammal állványt...
A reggel igen korán indult mint ahogy általában , ha fotózni , vagy dolgozni megyek.
Már megszokott módon ellenőriztem a felszerelésem. Nyakamba akasztottam a fotós engedélyem és a sztenderd napindító kávémat kezdtem el kortyolgatni. Csak bambultam bele a barna folyadékba és agyaltam. Agyaltam ahogy Szolnok elött is tettem. Időjárás? Mit akarok mit honnan lenne jó fotózni stb. Bizony nem mindegy a fotó pozíció, mint ahogy az sem honnan süt a nap. Szerencsére a Budaörsi repülőtér tájolása kedvező, így a fényproblémámat elengedtem. Bögrém halk de határozott csattanással jelezte, hogy bizony idő van menni kell. Az ajtóból visszatekintettem az asztalon árválkodó bögrére. Fülének árnyéka úgy vetült elém, mint aki kérőn jelzi , - Még ne menj el!
Az idő 08:00-körül járt. A nap melege már a megszokottnál is jobban érezhető volt. Bizony ez kemény lesz megint , gondoltam magamban és felültem a buszra.
A reptér szerintem Péntek óta ébren volt. ( Sok kávéba lehetett ez.) Teljesen átalakult. A betont padok, bódék, ernyők és reklám zászlók foglalták el. A füvön már szépen sorban kinn álltak a merev és forgószárnyas gépek. Némelyik olyan csillogó és tiszta állapotban, mintha most hagyta volna el a gyárat.
Kicsit furcsa volt ez a forgatag. Szólt a zene, sürgő , forgó emberek mint a szorgos hangyák jöttek, mentek és végezték a legutolsó simításokat. Elég gyakran vagyok a Budaörsi reptéren. Már-már a második otthonomnak tekinthetem .Szeretem az ott dolgozó embereket. Olyan családias hangulat lengi körül az egészet hogy néha még azt is elfelejtem, -egy reptéren vagyok… Nem szoktam meg ezt a nagy nyüzsgést. Az órámra tekintve sóhajtottam egyet. –Még 45 perc és indul a buli. Gondoltam addig kicsit körbejárom a kordon mögötti gépeket és fotózok egyet. Rákészülök a napra…
Az idő múlásával feltűntek a látogatók. Egyre többen és többen érkeztek. Csatlakoztattam a fülest a walkie talkie-hoz és a fülembe dugtam. Egy utolsó hangpróba? Mindenki hall mindenkit? Akkor kezdjük!
A rendezvény házigazdája idén Nagy Jenő,(Zsenya) vadászpilóta volt. Fantasztikusan , precízen kis humorral töltve konferálta fel az éppen aktuális programokat. Volt mit efelől semmi kétség.
Első dinamikus program a megnyitót követően a Kamov KA-26 és Hiller bemutatója volt. Nevezhetjük keringőnek is ahogy a két forgószárnyas együtt táncolt a kék égen.
A két helikopter leszállása után láthattunk egy csodálatos AN2 köteléket amihez később csatlakozott sokak kedvence a világon egyetlen repképes Liszunov LI-2 repülőgép is a Goldtimer Alaptivány jóvoltából akik nem kis időt és pénzt fektettek bele , hogy ez a gyönyörű gép 70 éves kora ellenére is repüljön.
A programok igen változatosak voltak. Nagyon pozitívnak találtam a múlt évhez képest, hogy idén szerephez jutnak a Magyar Honvédség helikopterei is. Az MH 86. Szolnok Helikopter Bázisról két forgószárnyas érkezett, hogy egy nagyon látványos dinamikus bemutatót tartsanak a reptér felett.
Az egyik egy Aerospatiale AS350 B Ecureuil (102) volt,a másik egy Mil Mi-17 közepes szállító helikopter.
Szerencsére a dinamikus bemutató után leszálltak, és a rendezvény végéig itt is maradtak.
Köztudott, hogy a légirendezvények nem csak felnőtteket vonz hanem rengeteg gyereket is. A szervezők kifejezetten a gyermekek végett kialakítottak egy komplett játszó sarkot ahol a szülők akár biztonságban leadhatták a kicsit amig Ők a látvánnyal vannak elfoglalva. Külön pozitívum , hogy a gyerkőcök kaptak egy karkötőt amin a szülő neve és telefonszáma is szerepelt. Ekkora tömegben ez egy nagyon nagy piros pont ! Persze a kicsik között bőven akadtak olyanok akik inkább a kordon mellett tolongtak és figyelték a le és felszálló repülőgépeket. Aki így döntött bizony jól járt.
A program keretein belül volt egy meglepetés. Egy helikopter felszállt és kiszort egy egész kartondoboznyi cukorkát amit a gyermekek vígan, örömmel szedegettek a fű közül.
Nem egy megszokott show elem egy légiparádén, de szerintem igenis pozitív és kedves dolog volt a rendezők részéről .
Volt itt minden mi szem szájnak ingere. Repülhettünk AN2-vel , Cessna-val, Bell és Hiller helikopterekkel egyaránt. A légtér mindig foglalt volt…
Ahogy sétálgattam és kerestem a jó pillanatokat , akkor tekintettem meg a színpad előtt csendben ülő idős urat.
Ő nem más volt mint vitéz Frankó Endre második világháborús repülőgép-pilóta a Puma repülőszázad legöregebb tagja... 96 éves idén... Ma már csak Ő él közülük akik a háború idején halált megvető bátorsággal szálltak szembe az ellenséggel.
Természetesen a földön is zajlott az élet!
Megtekinthettük a Magyar Rendőrség és a Légimentők forgószárnyasait is.
Bejárhattuk a hangárt , ahol a gépek szépen kiállítva voltak megtekinthetőek és két külön kiállítás is helyet kapott. Beszélgethettünk vadászpilótákkal akiktől érdekes dolgokat tudhatunk meg a repülés világáról. Volt aki még a pilótasisakot is felpróbálta
Nem sokkal a rádióban halottam a torony bejelentkezését...
- Gripenek 5 perc múlva áthúznak jobbról- balra.
Nekem sem kellett több. Felszerelésemet magamra aggatva rohantam a terminál irányába , hogy magasabb fotópoziciót találjak magamnak. Az aulába belépve az órámra pillantottam. Még egy gyors kávé az automatából pont belefér. Pohár pipa , kávé folyik irány a torony!
A rendezvény egyik elmaradhatatlan alkotóelemeinek tekinthetjük Vári Gyulát, és Besenyei Pétert.
Mondhatni a fizika törvényeit képesek meghazudtolni repülésükkel. Néha már olyan manővereket mutattak be , amit még a vadászpilóták is megirigyelnének. Volt pörgés, forgás, zuhanás , füst , alacsony áthúzás … Gyakorlatilag minden ami egy ilyen rendezvény keretein belül kötelező. Természetesen a nézőktől elvárt mondatok néha a kordonon belülre is hallatszottak…
Természetesen a nézőktől elvárt mondatok néha a kordonon belülre is hallatszottak…
-Ezt tuti nem vállalja be… Mégis bevállalta.
-Te láttad , hogy a szárnya majdnem leért?
- Ez fejjel lefelé repül!
- Esküszöm jövőre is jövök.
Lehetne mit sorolni amik pozitív impulzusként értek az airshow alatt.
A kisgépek és légiakrobatika után egy kicsivel gyorsabb és hangosabb kategóriára kapcsoltunk egy szempillantás alatt. Megérkezett ugyanis Aero L-29 Delfín, hogy pár percre Ő is az égre tapasza az érdeklődők tekintetét.
L–29 Delfin az Aero Vodochody vállalat által kifejlesztett és gyártott csehszlovák sugárhajtású kiképző repülőgép. Az 1960-as éveken a Varsói Szerződés alapvető kiképző repülőgépe volt.
Hogy kicsit lassabb és szemmel követhetőbb legyen a program egy helikopter kötelék áthúzása volt látható. Gyakorlatilag a reptéren található összes forgószárnyas összeállt egy közös dzsemborira ezzel is emelve a hangulatot. 
Ha a kedves olvasó azt gondolja, hogy ennyi fért bele a légshow all inclusive szolgáltatásaiba és ezt már nem lehet fokozni az bizony nagyot téved. Azért mert kicsi a reptér miért lenne vége?
Mostani divatos szlengben előforduló mondattal élnék : - Fogd meg a söröm.
Kapcsoljunk extrémebb fokozatra amig a Retro Sky team melegíti a motorokat a háttérben a kezdődő égi és földi csatához. Rendben?
Bizony itt egy ponton én is megálltam egy kicsit, mivel élőbe ilyet nem igen láttam. Vettem egy mély levegőt és megkerestem Lujó helikopterét. Fentebb írtam róla, Ő az a helikopter pilóta aki pörgés forgás közben tüzijátékot lő ki meg görögtüzet stb.
Majdnem elfelejtettem! Ha éppen nem pirománkodik két forduló vagy bukfenc között és hívják mert van olyan feladat amit földi ember képtelen megoldani akkor Lujó érkezik az égből! Komplett szellőző berendezéseket emel helikopterével épületek tetejére . Oda ahova máshogy nem tudnák feljuttatni az amúgy méretes tárgyakat. Írtam : - Lujónak nincs lehetetlen, Ő így tolja.
Na de térjünk vissza kicsit a földre. A helikoptert megtalálva készítettem gyorsan pár fotót , mert most bizony nem egy hétköznapi eseményre készült a mi Lujónk. Én 99%-ra nem vállaltam volna be a dolgot , de vannak olyanok akik extrémebben szeretnek élni. ( Van amiben én is ,de ez pont nem tartozik bele) A Szervezők kitalálták, hogy igenis emlékezetessé fogják tenni, a légishowt.
Gondoltak egy merészet , fogtak egy nem hétköznapi kötelet, egy igen komoly hevedert , kerestek egy bevállalós leányzót és megcsinálták a reptér életében először azt a dolgot amit az a több ezer néző csak tátott szájjal lesett… Lehet lassan körvonalazódik , hogy a kötél nem helikoptersétáltatás célját szolgálta , hanem egy extrém sport nélkülözhetetlen kelléke.
Bungee jumping…
A képen látható két bátor hölgy merte bevállalni a helikopterből való kiugrást. Egyik ugrás Szombaton volt a másik Vasárnap
Az amatőrök hidakról ugrálnak lefele, a profik meg 600 méter magasból egy helikopterből. Ez így külsőre egy nagyon egyszerű dolognak tűnhet, pedig borzasztó nagy profizmus és körültekintés kell hozzá. Miután mind a helikopter mind az ugró személy biztonságban földet értek ismét megszólalt a fülemben a rádió. A torony volt az.
Jet kötelék áthúzás jobbról-balra 4 perc múlva.
Ismét futás , ismét emelet, terheslégzés , izzadságtörlés fotózás. Ez egy ilyen sport. Én így szeretem...
Ismét egy fantasztikus bemutatót tartottak!
Miután a füst és por elült a reptér felett, kicsit leültem szusszanni. Átgondoltam ezt a napot. Megjelentek előttem a vidám arcok, a gyerekek mosolya , az elcsípett mondatok…
-Anya-Apa !!!! – Én is pilóta akarok lenni…
-Jövőre is eljövünk Papa?
Ezek azok a mondatok és érzések amiért igenis megéri szerintem az, hogy minden évben legyen Budaörsi légiparádé ! Minden évben kell „Nézz az ég felé” program! A két nap alatt 17.000 érdeklődő volt kinn. Valahol mindenki megtalálta a magának tetsző dolgokat.
Pár embert megkérdeztem, hogy mégis mi a véleménye , hogy tetszett a légiparádé, igyekeztem egy kérdésre koncentrálni és azt feltenni.
„hogyan érezted magad a légishow-n?”
(Személyi okokból a neveket rövidítve közlöm)
V.ZS. 37 éves.
-Állati volt! Én nem gondoltam volna , hogy ilyet is lehet rendezni egy ilyen reptéren.
Ha lesz jövőre is, akkor nekünk itt a helyünk. Kisfia mosolyogva nézett rám, kezébe egy hungarocell repülőt szorongatva.
K.P. 25 éves
Amikor a helikopterből kiugrott a lány , azt hittem nem lehet fokozni, de miután felrobbantották előttem a repteret rájöttem, hogy nagyot tévedtem.
Nos levonva a következtetést, igenis megéri azt hogy pár napra hangosabb legyen a környék a megszokottnál. Kellenek az ilyen jellegű programok! Persze itt kiemelném, hogy ilyen profi és körültekintő szervezés nélkül amit a Budaörsi repülőtér csapata csinált nem jöhetett volna létre.
Itt ezen a hétvégén minden klappolt! Mindenre volt külön megbízott ember. Ne felejtsük el, hogy bizony ők három nap alatt pihenni sem pihentek. Tették a dolgukat azért, hogy a nézők jól érezzék magukat. Ők voltak azok a kék pólós emberek akik néha-néha feltűntek a több ezer ember között, és mindent megoldottak, leszerveztek. Jó volt velük dolgozni! Igaz volt amikor én is a fényképezőt letettem és beálltam közéjük vizet osztani. Mindezt tiszteletből és azért mert jól esett a csapat részévé válni. Együtt sírtunk, együtt nevettünk. Igy volt kerek az egész. Ahogy leírtam a cikk elején ez egy nagy család. Pilóták, szervezők, szerelők…
Végezetül nyugodt szívvel ajánlom, hogy jövőre mindenki ismét látogasson el a Budaörsi légishow-ra. Azok is akik esetleg idén nem tudtak kijutni. Bizton mondhatom a 2020-as légishow még nagyobbat fog szólni. Ismerem a repteret és az ott dolgozó különleges csapatot. Én már most előre 10-ből 10 pontot adok!
A rendezvényen készült egyéb fotók
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.